• Két variáció a Don Giovanni-mítoszra: Faustizálás vs. érzéki zsenialitás. Hoffmann és Kierkegaard Mozart-értelmezései

    Author(s):
    Miklos Mezosi (see profile)
    Date:
    2019
    Group(s):
    American Musicological Society, Ethnomusicology, International Musicological Society (IMS)
    Subject(s):
    Cross-cultural studies, Opera, History, Opera--Stage-setting and scenery
    Item Type:
    Book chapter
    Tag(s):
    Opera semiotics, E. Th. A. Hoffmann, S. Kierkegaard, W. A. M. Mozart, Literature and opera, Comparative cultural studies, History of opera, Opera staging
    Permanent URL:
    http://dx.doi.org/10.17613/4ms6-2s67
    Abstract:
    A „Don Juan”-nak szentelt, valójában az önálló mítosszá nőtt Mozart-operához, a Don Giovanni néven jegyzett „dramma giocoso per musicá”-hoz hozzászóló értekezéseikben E. T. A. Hoffman és Søren Kierkegaard nemcsak érzékeny elemzését adják az operának, hanem ezenfelül megörökítik az opera előadásához kötődő élményeiket – Kierkegaard utalásszerűen, belerejtve a Mozart-operáról alkotott felfogását, míg Hoffmannál egy vizionált előadás adja a kerettörténetet az opera elemzéséhez. Előadásomban a következő kérdésekre keresem a választ: értelmezhető-e átjárás a zenei és az irodalmi műalkotás között? Mennyire beszélheti egymás nyelvét, milyen mértékben vonható diskurzusba zene és irodalom, létrejöhet-e egy ilyen diskurzus? Lehetséges-e egyáltalán a zenéről beszélni/írni? A zene és az irodalom közötti átjárás vagy párbeszéd lehetőségét ezúttal „gyakorlati oldalról” szeretném vizsgálni: „meddig mehet el” a szó a zene leírásában? Ezt a kérdést a két zeneesztétikai ill. zenekritikai szöveg értelmezésével járom körül. Érdeklődésem középpontjában a zenei és a nyelvi kifejezésmódok interrelációi állnak, s ezek feltérképezéséhez egy olyan per definitionem intermediális műfaj, mint az opera, s vele párhuzamosan az operát leíró alkotók összehasonlító vizsgálata produktív lehet. Eközben természetesen nem szabad szem elől téveszteni, hogy az irodalom és a zene más-más közegben működik és hat. Kierkegaard felfogása szerint a Don Giovanni kivételes zenei minőségét az „érzéki zsenialitás” eszméjének az opera kizárólagos tárgyává emelése adja. Eszerint Mozart operáját a benne megnyilvánuló, az érzéki zsenialitás eszméjére mint tárgyra irányuló formaalkotó tevékenység teszi „klasszikussá”. Kierkegaard számára az érzéki zsenialitás eszméje kizárólag a zenében jeleníthető meg – az irodalmi alkotás eleve alkalmatlan ennek a princípiumnak a kifejezésére. Kiindulásképpen ezt a kérdést teszem föl: „Tévedett-e Kierkegaard, amikor az érzéki zsenialitás kizárólagos közegének a zenét tételezte?”
    Metadata:
    xml
    Published as:
    Book chapter     Show details
    Publisher:
    Reciti Publishing House
    Pub. Date:
    2019
    Book Title:
    Le­írás: El­mé­let, iro­da­lom, kép. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 5. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.
    Author/Editor:
    Haj­du, P, Kál­mán C., Gy., Me­kis D., J., Z. Var­ga, Z. (eds.)
    Page Range:
    443 - 453
    ISBN:
    9786155478888
    Status:
    Published
    Last Updated:
    3 years ago
    License:
    All Rights Reserved
    Share this:

    Downloads

    Item Name: pdf két-variáció-a-don-giovanni-mítoszra_faustizálás-vs-érzéki-zsenialitás_rekonf5_443-453.pdf
      Download View in browser
    Activity: Downloads: 108

    Back to Deposits